HTML

Mától másképp...menni fog?

Ez a blog szól Róluk, Róla, Rólam, Rólunk, azaz a gyerekeimről, a férjemről, rólam, a családunkról.

Friss topikok

  • NagyEdina33: :D Aranyos (2011.02.18. 15:24) Az első fog
  • AnnLuise: Beleolvastam a blogodba, teljesen egyetértek a hozzászólásoddal! (2010.05.01. 10:18) Gasztrobunkó
  • AnnLuise: @lisha*: Nagyon hasonló, egymásnak ezért nagy versenytársai. De szerintem a Ben & Jerry sokka... (2010.02.28. 09:40) A mai nap fénypontjai

Linkblog

Körzeti rendelő vs magánklinika

2010.05.19. 14:48 :: AnnLuise

Hat évvel ezelőtt, hat hónapos terhes voltam a kisfiammal, amikor megismerkedtem egy nagyon kedves gyermekorvossal (FérjEmber üzletfelének a felesége, akiket már inkább nevezek családi barátnak, mint ismerősnek). Mivel akkor sajnos már anyukám nem volt köztünk, gondolhatom, hogy ő küldte Orsit, a gyerekorvosunkat. Ugyanis akkor már egyre többet aggódtam azon, hogy ha megszületik a kisbabánk hogyan tudunk a mindennapos csecsemőproblémákkal megküzdeni. Honnan fogom tudni, hogy evett-e eleget a baba, hogy miért fáj a hasa, hogy milyen oltás kell neki, és egyáltalán, mit kell kezdeni a köldökcsonkkal. Szóval volt kérdésem bőven, de sajnos ideális doktor/védőnő sehol a láthatáron.
Akkor már volt kijelölt védőnő, de őt jobban érdekelte a divat (épp mi az aktuális újdonság a Benetton üzletben), és hogy az általa ajánlott doktornőt válasszuk a baba születése után, na és persze, már a szülés előtt tudtam, mennyi az ajánlott doktornő tarifája.

Végül FérjEmberrel úgy döntöttünk, első gyermekünk, mi újdonsült szülők, fizessünk be egy bizonyos magánklinikán egy éves csomagba, ahol a pici születésétől egy éves koráig bármikor lehet kérdésünk (éjjel-nappal), nem 5 perces egy vizit, nem kell pelenkát vinni a vizsgálatokra, és nem néznek hülyének, ha viszek székletmintát, mert épp ParaAnyu vagyok, és bizonytalan a széklet állagával kapcsolatban. Így lett Orsi a mi gyerekorvosunk.
De persze a védőnő tanácsára lejelentkeztünk a "körzetisnél" is, biztos, ami biztos. Kezdetben heti rendszerességgel mentünk a magánorvoshoz, ahol mindenki tündéri volt, és egy vizit egy órán keresztül tartott, és nemcsak a babával, de az anyával (lelki állapot, súly problémák) is foglalkoztak.
Néha-néha volt hívás a védőnőtől is, mégis élünk-e még, hogy vagyunk, na és persze jól informált voltam továbbra is a Benetton árukészletével kapcsolatban. Aztán kb. fél éves lehetett a kisfiam, amikor beinvitált a körzetis rendelőbe a védőnő, mégis jó lenne látni ezt az "újszülöttet". Én persze, elkényeztetve a magánrendelőtől, vittem magamat és a gyereket, semmi textilpelenka a műbőr borítású vizsgálóágyra, semmi Libero peluscserére, semmi játék a gyereknek. Doktor és védőnő megvető pillantásokat lövelltek felém, mégis mit gondolok, mire fektetem a gyereket, és melyik bolygóról jöttem, ahol adnak cserepelust a páciensnek...Ja, és a vizit kemény 5 percet tartott...
Azóta sem találkoztunk többet, és nem is fogunk, mert mielőtt a lányom megszületett, elköltöztünk.

Új hely, elit kerület, védőnő Number1, "körzetis" már kevésbé. Magánklinikán befizettünk az éves csomagra, új gyerek, másnemű, más gondok, hát legyen. De már kicsit elegem volt, hogy megint egy rakat pénzt kifizetünk, és még éppen csak megszületett a pici. Végül elhatároztam, ideje megbarátkozni a magyar rendszerrel is.
Kislányommal első alkalommal kb. 5 percet bírtam a körzetis rendelőben. XII. kerület teteje, XXI. század, orvosi rendelő, leselejtezett játékok, műbőr pelenkázó asztal, vasrács, jellegzetes büdös szag, láthatóan koszos kilincsek és büdös romák. És én csak azt éreztem, hogy még egy perc és megtízszerezem a már bennem lévő bacilusok számát, nem beszélve az újszülött lányomról.
Fogtam a gyereket, bevágtam a kocsiba, és már mentem is vele a II. kerületi klinikára.
Aztán hamar megtudtam, hogy a doktornő, a "kerületis" öt ezerért házhoz jön, örültem, mint majom a farkának. Igen ám, de doktor néni hamar megunta a házhoz járást, rejtély miért, sejtelmem van, már jóideje senkihez nem akar kimenni, sőt a praxist is árulja. Vizsgálati módszere pedig öt percről háromra csökkent. El lehet képzelni, mennyire alapos. Két beteg között arra nincs ideje, hogy kezet mosson, ez nálam non plus ultra!

Az is nagyon érdekes, hogy, amíg a gyerekeim a magánrendelőben beadott oltás előtt-alatt-után egy könnycseppet sem hullajtottak, semmi nyafi, nemhogy hiszti nem volt, addig kislányom, a körzetis által beadott oltások alkalmával zokogott. De a legutóbbi látogatásunkkor kiderült, nem csak ő zokog, előttünk lévő kisfiú szinte őrjöngött. Lehet, el kéne gondolkodni a módszeren, mert hogy azzal van a baj,az biztos...ha három perc helyett mondjuk 10 perce lenne egy-egy kisbetegre, lehet, jobban rá tudnának hangolódni a kellemetlen szurira! De ezt most én magyarázzam neki???


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://matolmaskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr682015522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása